110. fejezet

Sziasztok!! :D Már csak 3nap és megjelennek Eric új számai!!! :DDDD
Addig is hallgassátok meg az előzetesüket!! :)

50. Házassági évforduló

Eric szemszöge

Kézen fogva szálltunk le a gépről. A reptéren Sziszi mamája fogadott.

-Szia nagyi! -ölelték át egymást. -Ő itt a férjem Eric Saade!

-Csókolom, örvendek! -hajoltam le.

-Fiam! Álljál egyenesen! -vágott a botjával gyomorszájba. -Has be és nézz föl! Nem vagyok én olyan kicsi, hogy le nézz! -vágott hátamra.

-Au. -fogtam meg a hasam. -Sziszi mi volt ez?

-Nem tudom, ő nem ilyen. -fogta meg a kezem. Beültünk a kocsiba és elindultunk a nagyszülői ház felé. A kezem Sziszi combján pihent. Amikor megérkeztünk Sziszi családja és nagypapája fogadott.

-Sziasztok! Csókolom! -szálltunk ki.

-Sziasztok! A fiatal urat, hogy hívják?

-Eric Khaled Saade.

-Hogy szólíthatlak? Khaled vagy Eric?

-Ha lehet Ericnek.

-Jó, köszönöm.

-Nagyon nagy szerencséd van ezzel a lánnyal! Ugye tudod?

-Igen! Egyszerűen csodálatos! Sok volt az olyan helyzet, hogy neki köszönhetem, hogy élek! -öleltem át Sziszit és egy könnycsepp gördült végig Sziszi arcán.

-Nagyi, fölmehetnénk? -kérdezte Sziszi.

-Menjetek. -segítettem felvinni a bőröndöket.

-Gyere itt vagyunk! -fogtam magam és ledőltem az ágyra.

-Holnap mi lesz?

-Jönnek Emilyék és Mimiék. Délután meg partytime!

-Aha az jó!

-Éjszaka ne ijedj meg a jófej nagyim be fog jönni és betakar és megpuszil.

-Nem fogok!

-Remélhetőleg! -nevetett fel. -Mellkasod hogy van? -puszilta meg.

-Köszönöm, jól. -merültem el gyönyörű szép tiszta szemében.

-Mit nézel?

-Hogy milyen gyönyörű lányt választottam életem értelméül.

-Szeretlek, te bolond.

-Mi vagyok? -húztam az ágyba.

-Bolond! -nevetett.

Fürdés után Sziszit magamhoz öleltem és úgy aludtunk el. Éjfél előtt csukott szemmel feküdtem Sziszi mellett. Nyílt az ajtó és valaki megpuszilta az arcom és rám húzta a takarót.

-Szép álmokat gyerekek! -ment ki. Sziszi felé fordultam és elaludtam.

Másnap /Sziszi szemszöge/

Amikor felkeltem Eric nem volt mellettem. Lerobogtam a lépcsőn és pont amikor leértem Emilyék léptek be a házba.

 

-Úristen! Sziasztok!

-Szia!

-A kisasszony most kelt fel?

-Alex? Hát te, hogy kerülsz ide?

-Az titok. -mondta Eric.

-Á! Te az őrületbe kergetsz!

-Azt hiszem elviszem fürdeni! -emelt fel.

-Há!! -akadtam ki.

-Királylány. -csókolt meg.

-Tudom, sajnálom! -öletem át.

Eric kiment én meg neki fogtam hajat mosni. Alig 3óra alatt kész is lettem.

-Na, hogy festek? -kérdeztem Erictől.

-Csodálatosan!

-Jó akkor felhúznád a cipzárt?

-Igen, gyere! -fordított meg. -Nagyon szép vagy!

-Köszönöm! -lenéztem Eric mellkasára és még félmeztelenül volt. -Jajj kicsim!

-Sziszi elmosódik a sminked! Inkább ezt segíts megkötni!

-Mi van nem megy?

-A nyakkendő kötés ma nem!

-Jó. -megkötöttem. Lementünk és indultunk a templomba.

-Magyarul lesz?

-Igen. -megérkeztünk a templomba.

-Sziasztok! Mizu?-mentem oda uncsimhoz.

-Ki ez a srác?

-Hy! Eric Saade vagyok. -bementünk és elfoglaltuk a helyünket.

Az istentisztelet után hazamentünk.

-Most mi lesz? -kérdezte Eric megilletődve.

-Kaja.

-Gyerekek üljetek le!

-Gyere! -fogtam meg a kezét.

-Hova?

-Leülni! -ültünk le.

-Nagy szeretettel köszöntöm a Kovács házaspárt. Nagyon örülünk neki, hogy félévszázadon át együtt voltak. Most mi akik itt vagyunk nem biztos, hogy megélitek. -mondta Nagyi.

-Hát ja. -súgta Eric.

-Csh.

-Jó étvágyat! -kaja után kimentünk táncolni.

-Lidi néni elment a vásárba csuhajja… -énekelték.

-Én így nem tudok!

-Nézd Alexnek megy!

-Táncolj akkor vele!

-De nem ő a férjem, hanem te! Meg amúgy is Mimiék esküvőjén ment.

-Meg a miénken is.

-Igen kicsim.

-De ott volt a baleset, meg Molly.

-Tudom, de nem lett volna akkor… -ekkor kivágódott az ajtó.

-Hogy ez mindig megjelenik!

-Saade!

-Eric, tűnj el! -löktem le a kamrába.

-Sziszi, hol a férjed?

-Semmi közöd hozzá!

-Mondd meg, hogy hol van!

-Soha!

-Mondd meg vagy meghalsz!

-Nem mersz bántani, még mindig szeretsz!

-Ez nem igaz.

-De! És te igazából nem akarsz bántani senkit!

-Reeco! Hagyd békén őt! -lépett ki Eric.

-Ó! Hát itt van a hős, vagy nem is mert amikor karon lőttem sírt!

-Nem azért! Sziszi miatt volt! Imádom és megbecsülöm, nem úgy mint te, aki bántotta, verte és megrontotta!

Eric szemszöge

Sziszi sírva ölelt magához.

-Mit tettél ezzel a lánnyal?

-Reeco ez igaz? -kérdezte Sziszi anyuja.

-Úristen Sziszi! -gyűltek körénk az emberek.

-Igen, Marie ez igaz!

-Te szemét mit műveltél a lányommal? -ordított.

-Kevin bá is benne volt.

-Eric fölszeretnék menni! -könyörgött Sziszi.

-Gyere, felviszlek! -felemeltem és elindultam a lépcsőn.

-Ti hova mentek?

-Sziszi félt felviszem és elaltatom.

-Reeco engedd fel Szisziéket! Szeretem a fogadott lányom és az apád volt én más vagyok!

Elindultam föl felé és szinte az egész ember tömeg jött fölfelé.

-Sziszi aranyom! -jöttek oda a nagyszülei.

-Kérlek hagyjátok!

-Jó. -mentek ki. Letettem az ágyra.

-Kicsim!

-Eric úgy félek!

-Pedig nagyon bátor vagy!

-Jó, hogy itt vagy nekem! -csókolt meg.

-Kicsim, próbálj meg aludni!

-Feküdj mellém kérlek!

-Jó. -mellé feküdtem és magamhoz szorítottam.

-Szeretlek!

-Én is Sziszi! -pusziltam meg a homlokát. -Én is. Jó éjt!

-Neked is.

Sziszi nagyjából fél óra sírás után elaludt. Egész éjjel őriztem az álmát.

-Kicsi szívem. -suttogtam.

Megsimogattam az arcát. Magamhoz öleltem, becsuktam a szemem. Sziszi a kezét a mellkasomra tette.

-Imádom ezt a lány! -gondoltam magamban. -Annyi mindenen át ment már.

Kicsit még ébren voltam, utána egymást ölelve aludtam el.

Másnap

Amikor felkeltem Sziszi édesen aludt, a tegnapi nap után jó, hogy tud aludni.

-Jó reggelt! -jött be Sziszi anyuja.

-Neked is!

-Sziszi hogy van?

-Még nem kelt föl. Az éjszakát végig aludta.

-Az jó!

-Reeco?

-Feladta magát.

-Végre szegényke megnyugodhat!

-Hát igen.

-Eric?

-Igen kicsim?

-Hol vagyunk?

-Jó helyen, nagyon jó helyen.

-De szeretitek egymást!

-Anyu?

-Itt vagyok kicsikém!

-Én úgy félek!

-Most már nem kell!

-Ezt hogy érted?

-Feladta magát. Börtönbe van!

-Kicsim, most már megnyugodhatsz! -húztam magamhoz.

-Sziszi, hogy vagy? -jött be Emily és Mimi.
-Na jó ti beszélgessetek én lemegyek Zaynékhez.

-Ezt vedd föl! -vágott hozzám Sziszi egy pulcsit.

-Oké. Hello!

Kimentem az udvarra, ahol Zayn cigizett és Liam a káros hatásról beszélt.

-Jó reggelt! -mentem oda hozzájuk.

-Hello! Sziszi hogy van?

-Egész jól, bár az estét végig sírta, éjszaka aludt most meg Emilyékkel van.

-Szegény lány! -mondta Liam.

-Igen, igen! -fújta ki a füstöt Zayn.

-Annyira sajnálom őt!

-Eric mi van Sziszivel? -jött oda Laura.

-Jaj te lány, jól van Sziszi!

-Mi volt tegnap?

-Majd, hogyha nagyobb leszel elmondom!

-Utálom, ha ezt mondják!

-Elhiszem.

-Szép jó reggelt fiatalok! -jött le Alex.

-Gyertek ebédelni! -szólt ki Sziszi papája.

-Jövünk!

Leültünk ebédelni.

-Jó étvágyat!

Ebéd után neki fogtunk pakolni.

-Nagyi sajnálom! -ölelte át Sziszi a mamáját.

-Ne sajnáld! Sziasztok!

-Hello! -köszöntünk el.

Felszálltunk a gépre, amint elfoglaltuk a helyünket Sziszi a vállamra hajtotta a fejét. Pár óra után leszálltunk és elindultunk haza.

Othon

Emilyék a saját házukba mentek. Éppen fürödni készültünk amikor Jake jött be az ajtón.

-Hát te?

-Anyu itt rakott ki.

-Mi van? Molly kitett? -akadt ki Sziszi

-Apu! -ölelt át Jake könnyes szemekkel. -Még mindig nem meséltél!

-Jake még mindig túl fiatal vagy.

-Még mindig? Apu fáradt vagyok.

-Majd elmondom. Akkor menj a szobádba. Jó éjt!

-Nektek is!

Gyorsan megfürödtünk és bementünk a szobánkba.

-Szeretlek kicsim! -csókoltam meg Sziszit.

-Én is! -bújt hozzám. -Jó éjt kicsim!

-Fogsz tudni aludni? Hozom az altatót! -kimentem. Amikor visszaértem Sziszi édesen aludt. Ránéztem és elmosolyodtam. Mellé feküdtem és átöleltem, éreztem, ahogy a keze végig csúszik a hátamon.

-Szeretlek! -suttogtam a fülébe.