Betegség
Eric szemszöge
Reggel, még mindig nagyon rosszul voltam,
és Sziszi sem volt mellettem. Elkezdtem forgolódni, és meghallottam Emily
nevetését. Csak ne legyenek jó
ötletei? Könyörgöm!
-Szia! Eric! –jött be Emily.
-Szia. –nyögtem ki az orrom alatt.
-Eric, ma meggyógyulsz! –ugrott rá azt
ágyra.
-Remek! Ja én ma innen nem mozdulok!
-Jó, akkor játszunk!
-Mégis mit Emily 40 fokos lázam van én meg
nem, mozdulok!
-Eric?
-Nem, ott van Zayn!
-De ő most épp edző terembe van.
-Emily, nem vagyok jól és Sziszit akarom,
ő legalább segít is!
-De gonosz vagy!
-Te, meg idegesítő!
-Tényleg?
-Eric, most megsértettél! –ment ki.
-Emily! Nem úgy gondoltam! Hallod?
-Nem, érdekelsz Eric! –jött a válasz.
-Nem, most szakítottam veled! Emily?
–mentem volna utána, de elfogott a hányinger.
Sziszi szemszöge
Amikor Mr. Joe-val mentem haza felé, mert
Ericet nem akartam orvoshoz vinni. Láttam, hogy Emily könnyes szemekkel rohan
ki tőlünk.
-Sziasztok! –rohant be hozzájuk.
-Mi baja volt? –nézett rám Mr. Joe.
-Á! Ilyenkor Ericcel kijönni lehetetlen.
-Ja, jó. –mentünk be a házba.
-Eric! Megjöttem és hoztam magammal Mr.
Joe-t! –mentünk be a hálóba, ahol Eric feküdt és a fejét fogta.
 |
| Mr. Joe |
-Eric, jól vagy? –kérdezte Mr. Joe.
-Nem, 40 fokos lázam van, és nem megy az
egyenesen állás sem.
-Jaj! Ülj, fel meghallgatom a hátad!
–felült és ledobta a pólóját.
-Szerintem, egy jó kis tüdőgyulladást
össze szedtél. És ha akarsz énekelni, gyere be az osztályomra holnap jó? Most
kapsz egy szurit, és ezt majd vedd be este!
-Muszáj megint kórházba dekkolnom?
–kérdezte Eric.
-Figyelj, így egy hét alatt kiszedhetlek a
betegségből, és tuti meggyógyulsz. De még azt se biztos, hogy bent kell
maradnod ez csak akkor szükséges ha súlyos bakteriális, vagyis akkora mint egy
felnőtt keze, de ha kicsi, akkor bejársz majd vénás antibiotikumra, de lehet,
hogy csak gyógyszer kell. Először is holnap a röntgenbe mentek! Na muti a
karod! –lefertőtlenítette és beadta Ericnek.
–Majd, holnap gyertek!
-Oké, köszi. Szia!
-Sziasztok! –ment ki.
-Na, hogy vagy? –ültem le Eric mellé.
-Nem, jól.
-Látszik is sápadt vagy! –ekkor Emily jött
be.
-Sziszi, Eric gonosz volt velem!
-Mit csinált?
-Azt, mondta, hogy idegesítő vagyok.
-Eric, kérj Emilytől bocsánatot.
-Emily ne haragudj.
-Oké, bocsánatkérés elfogadva. Sziasztok.
-Szia! –ment ki.
Más nap reggel
Eric szemszöge
Reggel Sziszi hangjára keltem.
-Na, mehetünk? –kérdeztem.
-Ha felöltözöl! –1 órán belül el tudtunk
indulni, és mivel nem kérhetjük, meg mindig Alexet, ezért most Zayn visz be
minket. Már bent ültünk 1:30 órája
amikor végre szóltak a röntgenből.
-Eric Saade! –most kivételesen nem lett
5km-es tömeg előttem, mert csak öregek ültek ott. Bementem és a nővér mondta,
hogy vegyem le a pólómat, meg minden fémes dolgot tegyek ki magamból.
-Feküdjön ide! –felültem és elfeküdtem.
–Most tartsa bent a levegőt! Már kész is felöltözhet! –mentem ki. És már Sziszi
ott várt.
-Na, most hova megyünk?
-Mr. Joehoz. –leültünk a rendelője előtt.
-Eric! Gyere be! –hívott be Mr. Joe.
-Figyelj! Nem kell bent maradnod, most
kapsz egy vénás injekciót, és utána adok antibiotikumot! 3hétig szeded, és ha elfogyott visszajöttök
és még egyszer megvizsgálunk és akkor egy CT-ét is megejtünk. Rendben?
-Igen.
-Mutasd a kezed! –beadta a vénás injekciót
és utána a kezembe, nyomta gyógyszert. –Ja, és ha lehet Sziszi, addig ne
cigizzen.
-Megmondom neki! Köszi! Szia!
-Szia!
-Na mit mondott?
-Azt, hogy ne cigizz! –simogattam meg az
orrát.
-Nem, is szoktam. –ölelt át. –És még?
-Ezt, szedjem 3hétig és utána jöjjünk
vissza. Mehetünk, mert szeretnék már ágyba lenni?!
-Persze, menjünk! –mentünk le Zaynhez.
-Mehetünk?
-Aha, persze.
Sziszi szemszöge/ Este/
Miután Eric bevette a gyógyszert, lefeküdt
az ágyba.
-Sziszi….
-Igen? –jöttem be 2 csésze teával.
-Pont ezt szeretem volna kérni!
-Én olvasok a gondolataidba. –mosolyogtam,
és közbe leültem mellé.
-Úgy van! –puszilt meg és elvette az egyik
csészét. Megittuk és letettük az ágy mellé, majd reggel kiviszem.
-Szeretlek, Kicsim. –ölelt magához.
-Én is. –bújtam oda a mellkasához és így aludtunk el.
