Bora-Bora/2
rész/
Reggel,
amikor felkeltem Eric egy kulcsot forgatott előttem.
-Az
mi?
-Drágám
ez egy kulcs.
-Jó,
de milyen kulcs?
-Egy
hajóé, ami csak ma a miénk!
-Te,
tudsz vezetni? Már, mint hajót?
-Aha.
–mondta büszkén. –Jösz?
-Felöltözhetek?
-Majd
a hajón.
-De,
Eric!
-Mi
van Kicsim?
-Éjszaka?
-Ja,
akkor öltözz. Én kimegyek.
-Oké,
sietek. –felöltöztem és halkan kiosontam
láttam ahogy Eric a mólón ült.
-Hú!
–ijesztettem meg.
-Ne,
ez most nem.
-Mi
a baj?
-Semmi.
-Eric?
-Semmi,
gyere már. –húzott maga után.
Hajón/
Eric szemszöge/
-Eric,
csíz. –hallottam Sziszi hangját és megfordultam, aminek következtébe le lettem
fotózva.
-Cuki,
köszönöm. –mosolygott rám majd hátra sétált és lefeküdt a hajó hátuljára.
-Ha,
kevesebb ruha lenne rajtad…
-Eric,
ne hogy fojtasd! –válaszolt nevetve.
Leállítottam
a motort és hátra sétáltam és mellé feküdtem.
-Kérem
az ingedet.
-Tessék.
–ahogy oda adtam máris a feje alá tette. Felállt és beleugrott a tisztán
csillogó tengerbe, miután beugrott utána mentem és a hátára feküdt és alatta
volt a kezem.
-Szeretlek.
–csókoltam meg.
-Nagyon.
-Ki
megyünk?
-Aha.
–majd kimásztunk a hajóra és Sziszi magára tette az ingem. Leültem a hajó
közepére és ő az ölembe feküdt a kezét a lábamon, húzogatta.
-El
sem hiszem, hogy utolsó nap vagyunk itt. –mondta szomorúan.
-Én
se kincsem. –nyomtam a homlokára egy puszit.
-Úgy
maradnék még itt.
-Én
is, de csak eddig maradhatunk. És a hajóbérlés is lejár.
-Ne
nem akarok vissza menni Svédországba olyan jó itt.
-De
nézd a jó oldalát Emilyék biztos már várnak, hogy elmeséljük nekik, hogy mi
történt.
-Igen
biztos. És annyira csodás volt ez a egy hét.
-Legközelebb
megstartoljuk Ibizát?- nézett rám édesen.
-Huszadik
szülinapodon?
-Rendbe.
London
-To
Ibiza. Vissza kell mennünk.
-Akkor.
–állt fel és leült a vezető rész szélére.
-Jövök.
–és haza vezetem a hajót. Bementünk a házba és elkezdtük össze pakolni a
cuccainkat. Olyan egy óra körül kerültünk ágyba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése