83. fejezet

Black Star előkészületei

Reggel a telefonom csörgésére keltünk.

-Ki hív ilyen, kibaszott korán? –morgolódott Eric.

-Tomhoz, kell mennünk kb. 10perc múlva!

-Hogy mi?

-Pár, hónap és indul a Black Star. –öleltem át.  

-Tiszta, remek de ha én megyek turnézni….

-Kelek! –fojtottam belé a mondadóját.

-Erről beszélek! –csókolt meg.

-Akkor, kelj fel, mert van 5 percünk, hogy kész legyünk.

-Mert?

-Alex, jön értünk!

-Jaja, akkor menj te! –fordult át a másik oldalára.

-Ha visszaalszol nyakon öntelek, egy pohár vízzel!  

-Nyugi, nem fogok.  –és már szuszogott is.

-Ja, jó duma! –guggoltam le a szekrény előtt és kerestem a kedvenc felsőm, de sehol sem találtam, már Eric ruháit nézegettem, amikor végre megtaláltam.

-Aj, látszik, hogy ki pakolt. –csaptam, be a szekrény ajtaját, mire Eric lefordult az ágyról, én meg a földön ülve nevettem rajta.

-Nagyon vicces! –motyogta, és közben felnyúlt a takaróért és magára húzta.

-Mától itt alszol? –másztam oda hozzá.

-Igen!

-És ma fel is kelsz?

-Nem hiszem!

-Jó én elmegyek és felöltözök.

-Tedd azt!  -miután felöltöztem Eric még mindig ott feküdt, én az ágyról megfogtam egy párnát, és mellé ültem.

-Kellj fel! –vágtam hátba a párnával.

-Nem!

-Kellj fel! –ismételtem meg az előbbi mozdulatot.

-Nem!

-Na, de Eric!

-Akkor, sem.

-Akkor megyek a vízért! –álltam föl és a konyhába egy pohár vizet engedtem.

-Jó reggelt! –öntöttem le.

-Azt hittem, hogy csak viccelsz!  -ekkor csöngetek.

-Na, szépfiú menj, öltözz fel! –dobtam rá a ruháit. Végre elment fel öltözni, Sziszi te egy zseni vagy.  –gondoltam magamba miközbe mentem ajtót nyitni.

-Alex! –öleltem át.

-Sziszi! Eric, hol van?

-Eddig küszködtem vele, hogy menjen el fürdeni.

-És?

-Most sikerült!

-Hát ez remek! –Eric nagyjából 10 perc alatt elkészült és jött ki a fürdőből.

-Szép fiú, mehetünk? –kérdezte Alex fintorogva.

-Igen. –ásított egy nagyot.

30perc alatt értünk a stúdióhoz, mert mindent itt kell megbeszélnünk, mert, hogy semmi más nem alkalmas arra, hogy egy turnét megbeszéljünk! Tom és Eric szerint.

-Na, sziasztok! –jött elénk Tom.

-Szia. –öleltük meg egyszerre Ericcel. 

-Ma egy nagyszerű rapperrel J-sonnal fogtok megismerkedni.

-Hey! –jött oda az a bizonyos J-son. 

-J-son? –lepődött meg Eric.

-Hé, Eric! –ölelték meg egymást.

-Sziszi ő itt J-son, akivel  Hearts in the airt-csináltam! 

-Ne! Szia Sziszi vagyok Eric felesége.

-Már, értem Eric üzijét. –ölelt át.  Na szóval a Black Staról lenne szó!

-Igen! –mondta Eric.

-Szóval hogy lennének az állomások?

-Anglia, Boston, Kína, Magyarország de itt már Eric is jönne velem, és a végén Svédország!

-Remek, ott a telefon és hívd fel! –mondta Tom.

-Remek! –ezzel kimentem az udvara telefonálgatni.

Eric szemszöge

-Ú! J-son tök régen nem láttalak. –mondtam.

-Ja! Emlékszel, hogy azt mondtad, hogy fojtatjuk.

-Igen, de csak egyelőre ennyit hoztam össze tegnap éjszaka! –vettem elő egy füzetet a táskámból és J-son elé dobtam.

-Something amazing, contagious, can feel what I feel
I got the clouds on the ground and I don’t know if this is for real….

-De Eric itt a fojtatás! –dobbot elém egy papírt. We do what we gotta do
Got a first class seat ticket to the moon
And the star’s not far away-ay
Never cared about what they say
We do what we gotta do
Got a first class seat ticket to the moon
And the star’s not far away-ay
Never cared about what they say. 

-Várjál! Még ennyit hozzá lehetne tenni, hogy We’re watching the stars
But not from afar
It feels like the sky falls down
My heaven’s around
Right here on the ground
It feels like the sky falls down
Don’t need to bring it back up-up-up-up-up
Don’t need to bring it back up-up-up-up-up
Don’t need to bring it back up-up-up-up-up
Don’t need to bring it back up-up-up-up-up. 

-Ha, két művész ihlete találkozik. –mondta nevetve Alex.

-Ezért vagyunk ilyen jók Sziszivel. –mosolyodtam el.

-Az ágyban? –kérdezte Alex.

-Na majd pont Mr. Perverzségnek fogok beszámolni arról, hogy mik történek nálunk éjszaka. –erre mindenki hangos nevetésbe tört ki.

-Na, mi ez a nagy kacaj? –jött be mosolyogva Sziszi.

-Semmi. –de mindenki tovább kacagott.

-Mit sikerült intézned? –kérdeztem.

-Hát Anglia most full tele van, de jövőre indul a Black Star.

-Minden hol?

-Aham! –ölelt át. 

Sziszi szemszöge

Leültünk a kanapéra én meg ott mosolyogtam, mint a vadalma, hogy összehoztam végre az első turnémat! Egyedül!

-Srácok, haza kéne mennetek. –mondta Tom.

-Mert? –kérdezte Eric.

-Mert, csillog a szemed.

-Nézz rám! –tettem a kezem a homlokára. –Eric, te tényleg lázas vagy! Nincs lázcsillapítótok?

-De van nálam. –mondta Tom.

-Köszi.

-És itt van víz. –hozott be Alex egy pohár vizet.

-Haza viszel? –kérdeztem Alextől.

-Aha. –elköszöntünk és elindultunk haza.

-Szia és köszi Alex. –mentem be Ericcel a házba.

-Segítsek?

-Köszi megoldom. –mondtam és bezártam a kaput.

Eric szemszöge

Éreztem, hogy belázasodtam, mert majd szétégtem belülről és már lassan egyenesen állás sem ment.

-Öltözz át! És feküdj le! –mondta Sziszi.

-Jó. –felvettem azt a pólót, amibe alszom meg egy melegítőt, és bebújtam az ágyunkba.

-Kicsim, itt a lázmérő meg a tea. –jött be Sziszi.

-Köszönöm.

-Fordítsd el a fejed!

-Minek?

-Hogy mérem meg a hődet szerinted?

-Ja. –fordítottam el a fejem, és ő a fülembe dugta a lázmérőt.

-Na, mennyi?

-39 és ezt le kell húznunk. Hozom a vizes ruhát! –ment ki és pár pillanat múlva már ott állt vizes törölközőkkel.

-Hideg?

-Neked az lesz. Ülj fel! –kicsit felemelkedtem és a tarkómra tett egyet aztán a homlokomra és a csuklómra meg a bokámra.

-Kicsim, én mindjárt elalszok. Annyira melegem van!

-Betakarlak a takarón kívül egy pléddel és aludj el, ha jól kiizzadod magad éjszaka, lehet, hogy holnapra elmúlik. –ment és rám tett még egy plédet.

-Jó éjszakát Kincsem! –puszilt meg. –Ha valami van keltsél fel éjszaka, jó?

-Igen, persze. Jó éjt Picim!