4. fejezet

Kínos találkozás

Reggel szomorúan keltem. Egyrészt, mert 6-kor csörgött a telóm, másrészt bébicsőszködnöm kell, vagyis lehettem dada.

-Ezek még alszanak?- kérdeztem magamtól eléggé hangosan.

-Nem.- szólalt meg Emily a fotelból.

-Emily, mit csinálsz ?- néztem rá meglepődve.

-Semmit.- e közben valamit fölszedett.

-Öh… Oké! Na én megyek tusolni.

Miután elkészültem, mehettem a Brix családhoz.

-Jó napot, Sziszi Johnson vagyok!- mutatkoztam be.

-Á! Szia! Biztos te vagy az új, ideiglenes dada. Mily Brix vagyok.

-Igen én vagyok.

-Gyere be!- mutatta az ajtót. -Gyerekek!

-Igen anyu?- jött be öt gyerkőc.

-Ő Sziszi, az ideiglenes dadátok.

-Szia!- köszöntek.

-Sziszi, ő itt Molly, Joe, Nick, Kevin és Alvin.

-Sziasztok!

-Na, mennem kell. Majd jövök.- mondta Mily.

-Oké, srácok mit csináljunk?

-Menjük le a parkba!- kérték közösen.

-Jó, hát menjünk.

Összeszedtünk mindent, ami kell és lementünk. Már jó pár órája lent voltunk, amikor megláttam Ericet, aki éppen hazafelé sétált.

-Szia Sziszi!- vett észre

-Szia Eric!- rámosolyogtam.

-Mit keresel te itt, ennyi gyerekkel?

-Hát csak dadáskodom.

-Hogy mi?- kérdezett rá kicsit értetlenül.

-Dolgozom.

-Itt maradjak? Hátha gyorsabban megy majd az idő.- kérdezett rá.

-Nem, Eric jó lenne, ha maradhatnál, de nem szeretném elveszíteni a gyerekeket és így is csak heti egy alkalommal, vagyok itt.- próbáltam lekoptatni.

-Meddig dolgozol?

-Négyig.

-Utána nem érsz rá, mondjuk egy randira?- mosolyodott el.

-De ráérek.

-Mondjuk nyolcra, ha lent vagyok érted. Az úgy neked jó?

-Igen tökéletes.

-Jó akkor nyolcra érted megyek. Szia!- mielőtt elment, egy puszit nyomott az arcomra.

-Szia! Na gyerekek, induljunk haza!- haza vittem őket.

Abban a pillanatban, ahogy haza értem eltűntem a fürdőbe készülődni.