5. fejezet

Első randi

Miután kész lettem, Emily az ajtóban állt karba font kézzel.

-Sziszi hova mész?- kérdezte gyanakodva.

-Eric elhívott randira.

-Ó! Ez annyira cuki.- mondta Mimi, velem együtt örülve.

Csöngettek.

-Szerintem Eric az.- nyitottam ajtót.                                 (Sziszi ruhája)

-Szia Sziszi! Gyönyörű vagy.- puszilt meg.                  

-Szia köszi! Sziasztok csajok!

-Szia!- köszöntek el.

-Gyere, kicsit sétálnunk kell. A kocsival csak arrébb tudtam megállni.

-Nem gond.

Nem is volt olyan hosszú út a kocsiig. Eric illedelmesen kinyitotta az ajtót.

-Hölgyem, a kocsi elő állt.- próbálta feldobni a hangulatomat… még jobban.

-Uram, köszönöm.

Beültem, ő gyorsan átszaladt a kocsi másik oldalára, beszállt és elindultunk.

-Eric hova megyünk?- kérdeztem izgatottan.

-Nem mondom, meg és ha kíváncsi vagy, hamar megöregszel!- nevette el magát.

-Oké. Ugye tudod, hogy te is nagyon hamar leszel öreg?

-Én? Mert?

-Te se tudod, ez így a legjobb.

-Igen, határozottan lehet.

Közben meg is érkeztünk. Kiszálltunk a kocsiból és bementünk.

-Jó estét! Ma foglaltam asztalt Saade névre.

-Igen. Jó estét! Tom vagyok a pincérük, itt van az asztaluk.

Eric kihúzta a széket nekem, aztán ő is leült.

-Mit kérnek? -jött oda Tom.

-Sziszi rendelj te először!

-Ő… oké szóval kérek egy krumplipurét, csirke mellet és kukorica salátát.

-Én is ezt kérném.- mondta Eric.

-Rendben.- mondta Tom.

-Sziszi, nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy megismerhetlek.

-Jaj Eric, annyira cuki vagy!

Tom kihozta az ételeket. Miután megettük, Eric fizetet és egy gyönyörű parkba vitt sétálni.

-Eric, nagyon szép ez a hely.

-Igen az, de te még szebb vagy! –s megfogta a kezem.

-Hány éves vagy?- kérdezte.

-18 leszek a napokban.

-Ó, akkor nem kell attól félnem, hogy kiskorút rontok meg.- ölelt magához.

-Hát nem igazán.

Elindultunk hazafelé, a kocsiban telószámot cseréltünk. Mielőtt elváltunk, megkérdezte:

-Sziszi megcsókolhatlak?

-Igen.- mosolyodtam el.

Megcsókolt felejtetlen élmény volt.

-Hát akkor jó éjszakát!

-Neked is Sziszi!- még egy puszit váltottunk és még mielőtt becsuktam az ajtót, integettünk egymásnak.

A csajok még ébren vártak.

-Na milyen volt, mi történt?- kérdezte Mimi.

-Hát elvitt egy ilyen nagyon puccos helyre, aztán egy parkba mentünk sétálni.

-Hé várjál, ettetek fagyit?- kérdezte Emily.

-Jaj Emily! Na akkor folytatom és ott meg kérdezte, hogy hány éves vagyok, mondtam neki, hogy tizennyolc leszek a napokba és ő erre: akkor nem kell félnem, hogy kiskorút rontok meg.

-És még volt valami?- kérdezte Mimi.

-Az ajtóban megcsókolt.

-Áh! De szerencsés vagy te lány!- mondta Mimi.

-Igen nagyon.- nevettem fel. -Na megyek, lefekszek. Sziasztok!

-Szia! Emily ugye, hogy Sziszi milyen szerencsés?

-Igen nagyon.- és furán rám nézett.

E közben Eric:

Mikor haza értem, egy forró zuhanyt vettem és végig arra gondoltam, hogy Sziszi mit szólna ahhoz, ha felhívnám éjszaka.

-Nem, mégsem hívom. Majd holnap beszélek vele.- gondoltam magamban. Miután lefürödtem, elmentem aludni és még ahhoz sem volt erőm, hogy bekapcsoljam a Tv-t.