8. fejezet

Kellemetlen vendég

Eric szemszöge

Amikor hazaértem, egy lepukkant férfi ült az ajtóm előtt.

-Jó napot! Tudok valamiben segíteni?- kérdeztem kicsit gyanakodva.

-Hát csá öcskös meg sem ismersz? Rooni a bátyád, vagyok.

-Te miért nem a saját lakásodba vagy?

-Mert elpókereztem.

-Akkor menjél anyuhoz ő biztos, befogad!

-De Eric, nem akarok még nagyobb csalódást okozni neki.

-Na jó, egy időre befogadlak, de lesznek szabályaim.- nyitottam ki az ajtót.

-És milyen szabályok?- kérdezte Rooni gúnyosan.

-1.Nem iszod magad a sárgaföldig! 2.Rendet tartasz! 3.Nem hozol fel nőket! 4.Nem oltogatsz! 5.Nem szólod le a barátnőmet! 6.És nem hallgatsz hangosan kretén számokat!

-Ezek a szabályok mi, kis pisis?

-Igen ezek. Én megyek, készülődök.

-Hova?

-Barátnőm fönt alszik.

-Akkor én hol alszok?

-Mondjuk velünk az ágyamba, de ott van a konyha pult is, sőt még a padló is.

-Jó, akkor maradok a kanapénál.

-Köszi!

Erre csöngettek.

-Szia Kicsim!- öleltem magamhoz.

-Szia! Ő ki?- súgtam a fülébe.

-Sziszi, ő itt a bátyám Rooni.

-Szia Sziszi Johnson vagyok!- nyújtottam felé illedelmesen a kezem.

-Csá Rooni Saade vagyok!- pacsizott le.

-Sziszi inkább menj be a szobámba, és dobd le magad mindjárt én is megyek.

-Oké.- ezzel elindultam Eric szobája felé, amikor beléptem becsuktam az ajtót.

-Te faragatlan tuskó ilyenkor kezet kell vele fogni nem, pedig lepacsizni!

-Azta Eric, te régen egyáltalán nem, ilyen voltál.

-Megváltoztam.- ezzel otthagytam szerecsétlent és mentem be Sziszihez.

-Kincsem ne haragudj a bátyámra, ahogy látom tegnap is híd alatt alhatott.

-Nem gond. Figyelj Eric, feszültnek tűnsz, megmasszírozzalak?

-Ha megtennéd, benne vagyok. Mit csináljak?

-Mondjuk, vedd le az atlétádat és feküdj hasra!
 Sziszi szemszöge

Elkezdtem masszírozni a hátát, aminek a mélyről jövő nyögések azt sugallták, hogy tetszik neki a dolog.

-Annyira finom kezed van.

Miután megmasszíroztam átfordult a hátára és az izmos felső testén legeltettem a szememet.

-Köszönöm.- nyomott egy puszit az arcomra és a mellkasára húzott.

-Mi van?- néztem rá, mert úgy vigyorgott, mint egy vadalma.

-Semmi.

Bedugtam a fülembe a fülhallgatómat.

-Ugye nem engem hallgatsz?

-Nem de hogy is. Erre kihúzta a fülesemet.

-Nem azért, de szerintem ezt én éneklem.- nevette el magát.

-Ez a hírnév átka.

-Élőben nem lenne jobb?

Elkezdte nekem énekelni a Timeless-t. Hangja, mint mindig most is tiszta és gyönyörű volt. Ott ültem fölötte, amikor Rooni berontott.

-Srácok ég a ház.

-Mit csináltál hülye gyerek?- kelt ki magából Eric.

-A cigimet a kanapén hagytam.

-Ó! Baszd meg!

-Srácok ezt hagyjátok, abba hívom a tűzoltókat!