A Bál
Másnap reggel
Eric szemszöge
Éppen, mentünk le reggelezni, amikor
megláttunk, egy olyan táblát, ami az hirdette, hogy ma este itt lesz egy nagy
bál.
-Csajok, ti zsenik vagytok! –mondta Liam.
-Tudjuk! –vágták rá egyszerre.
-Sziszi, gyere egy kicsit! –húztam félre.
-Mi a baj, Eric?
-Több kedvem, lenne veled lenni este, mert
az másabb, mint amikor táncolunk.
-Kérlek, Eric! Könyörgöm! Gyere le velem!
-Nem Sziszi!
-Na Eric!
-Nem!
-Utállak!
-Sok sikert, hozzá!
-Tudod mit! Rohadj meg! –mondta és futott
el tőlem.
Visszamentem a többiekhez.
-Sziszi, hol van? –kérdezte Emily.
-Mondtam, neki, hogy nem szeretnék
lejönni, ő meg közölte velem, hogy rohadjak meg és ott hagyott.
-Eric, menj és kérj bocsánatot Sziszitől!
–mondta Mimi.
-Jó! –felmentem a szobába és Sziszi ott
ült.
-Kicsim, nem akartalak meg bántani! És nem
szeretnélek elveszíteni, és remélem tudod, hogy te vagy a legfontosabb
számomra! –térdeltem le elé.
-Tudsz te jobbat is! –tolta el az arcom
magától.
-Csajszi, remélem, tudod, hogy megőrjítesz
ezzel a játékkal, amit játszol velem! –simítottam végig a gyönyörű arcán.
-Nem, hatott! –vágta rá. –Amúgy is mivel
akarsz békíteni?
-Ö… azt nem tudom!
-Látod, Eric, rossz színész vagy!
-De Kicsim…
-Kérlek, menj el, és ha tudod, hogy mit akarsz,
gyere vissza! –küldöd ki a szobából.
-Eric, hogy te mekkora egy barom vagy!
–csaptam a homlokomra, és elindultam vásárolni, valami szépet, hogy ne legyen
ennyire zabos, mikor visszaérek.
-Zayn, Zayn, Zayn!
-Igen, igen, igen!
-Menjünk el vásárolni!
-Mégis, mit?
-Ö… Nem hoztam el a ruhát!
-Jaj, Emily!
-Na, jó! Indulás!
-Kösziii!
Elindultunk, és legalább 12 boltot végig
néztünk mire megtaláltam a tökéletes ruhát.
-Zayn, ez kell nekem!
-Akkor, vegyük meg! –bementünk és
megvettük a tökéletes ruhát számomra.
Este/ Sziszi szemszöge/
Eric, hogy gondolhatja, hogy nem jön
velem, talán Jessnek igaza volt, hogy egy féreghez mentem feleségül?! Na,
mindegy felöltözök, és jól érzem magam Eric nélkül is, elégítse ki magát
EGYEDÜL! Ó! Itt is van a ruhám és láncom, és a cipőm! Felöltöztem és lementem a
bálterembe, ahol már Mimiék vártak.
-Eric? –kérdezte Liam.
-Nagy fiú tudd vigyázni magára! Menjünk
be!
-Ahogy akarod! –bementünk és én leültem
egy üres székre.
-Sziszi! Eric hol van? –kérdezte Zayn.
-Nem, tudom! Talán épp temeti magát!
–fordultam el.
Eric szemszöge
-Úristen, hol lehet?! Remélem, nem csinált
hülyeséget! –néztem szét a szobába és megláttam az öltönyömet.
-Eric új meg látás, te még mindig a föld
legnagyobb baromja vagy!!!! Hisz ma van a bál! –gyorsan felöltöztem és lementem
a bálterembe.
-Jó napot!
-Jó napot!
-Ön a szervező? –kérdeztem.
-Igen!
-Szeretnék, valamit mondani a mikrofonba.
-Jöjjön! –mondta és fel ment a színpadra.
-Kicsit leállítjuk a zenét egy úri
embernek, akinek nem kellett be mutatkozni, mert a lányom miatt tudom a nevét
Eric Saade, szeretne valamit mondani! –betapsoltak.
-Ö… köszönöm! Itt a tömegbe van egy
csodálatos lány! –ekkor az összes lány elkezdetett sikoltozni. –Lányok,
nyugalom, még végig se mondtam. Szőke és rózsaszín tincs és zöld van a hajába!
Imádom minden mozdulatát, és csak miatta is merem el itt mindenki előtt, hogy
én egy barom vagyok!
Amikor Ericet megláttam a színpadon,
majdnem leestem a székről, és minden szavát szinte ittam, annyira jól estek, és
hogy elismerte, hogy egy barom gratulálok neki.
Eric szemszöge
-Imádtam, amikor ma reggel közölte velem,
hogy rohadjak meg, és ő az a tipikus lány, akit utálok nézni mikor elmegy, de
imádom nézni amikor elhagy. És ott, aki sarokba, egy magába üldögél és való
színűleg Root Beer-t iszogat. Azt kérem, jöjjön fel! És ha nem ismert
magára, akkor Cecília Saade! –ekkor az emberek összesúgtak.
-A testvérét, hívta föl? Ki a Cecília
Saade? –hallottam a kérdéseket, de nem válaszoltam, mert láttam, hogy jön
felém.
Sziszi szemszöge
Amikor Eric a titkolt nevemet mondta, majd
nem elsírtam magam, mert eddig csak Johnson voltam, de kimondta! Végre!
Felmentem Eric mellé a színpadra, aki átölelt és megcsókolt.
-Nem tudom, hogy mondhatnám el neked, de
amíg csak élek tiéd a szívem. –mondta és utána fölemelt. –ekkor a közönségtől
egy „ahw” lehetett hallani.
-Köszönöm, hogy elmondhattam a
gondolataimat, további jó bálozást! –mentünk le kézen fogva színpadról.
-Köszönöm, hogy segített! –adta vissza
mikrofont és beálltunk táncolni.
Visszaálltunk a tömegbe. Átöletem Sziszi
derekát, és ő meg a nyakamat.
-Kicsim, a te számod szól! –mondta.
-Igen, de engem ez most nem érdekel,
szeretném látni, mi van belül, nézz a szemembe! –a szemembe nézett és
elmosolyodott.
-Szeretsz? –kérdeztem.
-Igen. –ahogy kimondta megcsókoltam és
egészen reggelig táncoltunk.
-Olyan aranyos volt Eric! –mondta Emily.
-Igen, bár csak a mi pasiaink, ezt
megtennék értünk. –mondtam.
-Igen! Amúgy, hol vannak? –kérdezte Emily.
-Ha, én azt tudnám.
Liam meg én kimentünk a szálloda elé
beszélgetni, amíg Emilyék nyál csorgatva hallgatták Eric beszédét.
-Liam, nekem egy olyan érzésem van, hogy
Saade féltékenyé akarja tenni a csajainkat. –mondtam.
-Igen, túl nagyot alakított ma is.
-Ha egyszer válnak, lesz ott sírás bőven!
–mondtam, és rágyújtottam egy cigire.
-Igen, az biztos.
-De, nem tehetünk semmit. Amúgy, amikor a
rendőrségen voltunk Emily azzal szekált, hogy Saade, Sziszire úgy vigyázz, mint
egy műkincsre én meg rá, mint egy olcsó kínai vázára.
-Hozzám, meg Mimi már alig szól!
-Valamit tennünk kell. –mondtam.
-Zayn állíts le magad! Sziszi és Eric
boldogok együtt, amúgy is a mi hibánk, hogy a lányok többet vannak Ericéknél,
mint velünk! Holnap amúgy is strandra megyünk! Csináljuk azt, mint Eric
Sziszivel!
-Liam, egy utálom, amikor igazad van!
Kettő te egy óriási félelmetes zseni vagy!
-Köszi, ezt tudtam!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése