12. fejezet

Mimi szülinapja

 -Pszt Eric, Eric… ERIC!!! -keltegettem Ericet.

-Sziszi, mi van?

-Hát ma van Mimi szülinapja! Gyere, elő kell készülnünk a bulira.

-Jó.

Felkeltünk és halkan bementünk Emily szobájába.

-Emily… EMILY! -keltegettem Emilyt.

-Ki az?! -riadt fel.

-Jaj Emily, én vagyok az Sziszi. Meg itt van Eric is!

-Mit akartok?!

-Emily ma van Mimi szülinapja…

-Jaj tényleg! El is felejtettem!

-Á! Na gyere gyorsan meg kell sütnünk a tortát, meg fel kell díszíteni a lakást meg…

-Oké megértettem! 5 perc csak felöltözök.

-Jaj minek?! Gyere! -húztam magammal

Kimentünk a konyhába, ahol kiosztottam a feladatokat. Emily főzi a kaját, Eric feldíszíti a házat én pedig megsütöm a tortát. Mindenki hozzálátott a feladatához. Emily ahogy megfogta a tanyáért, leejtette és összetört.

-EMILY! –néztem rá dühösen.

-Bocsiiii!

-Remélem Mimi nem kelt fel…

-Megnézem, hogy fel kelt-e.

-Emily inkább maradj itt, majd megnézem én.

 Gyorsan kimentem a nappaliba, de szerencsére Mimi nem volt ott, szóval aludt.

-Szerencséd van Emily! –mentem vissza a konyhába.

-Jaaj annyira sajnálom!

-Jó mindegy folytasd!

Emily folytatta a főzést. Addig én kimentem megnézni, hogy Eric hol tart a díszítéssel.

-Na, hogy haladsz? -kérdeztem.

-Jól. De lécci add ide azt a kék lufit.

-Tessék! -nyújtottam oda neki. De ahogy adtam neki oda, véletlenül meglöktem a létrát.

-SZISZI! –kiáltotta.

Még szerencse, hogy időben megfogtam a létrát.

-Eric úgy sajnálom!

-Semmi baj, de legközelebb legyél óvatos!

-Jó! Tessék itt a lufi. De én visszamegyek tortát csinálni!

Visszamentem a konyhába, és elkezdtem tortát sütni.

-Jaj Emily azt hittem, hogy amire visszajövök lángokban fog állni a konyha!

-Haha nagyon vicces vagy. Amúgy mi volt ez a kiáltás Erictől?

-Hát véletlenül fellöktem a létrával.

-Úristen! És jól van?

-Persze még időben megfogtam a létrát.

-Húh akkor jó! Jaj de oda ég a palacsinta!

Gyorsan odaugrott és levette a tűzhelyről a palacsintát.

-Húh hála az égnek semmi baja nem lett!

-Akkor jó.

15 perc múlva kész is lettünk.

-Na gyere, nézzük meg, hogy kell-e segíteni Ericnek valamiben! –mondtam Emilynek.

-Oké! –mondta boldogan Emily.

-Ömm… Te inkább ne gyere! –mondtam azzal kimentem a konyhából.

Mikor kimentem láttam, hogy Eric már mindennel kész van.

-Eric de ügyes vagy! –pusziltam meg.

-Sziszi köszi de tudom!

-Ó! Te egoista!

-Ti is készen vagytok mindennel?

-Aha!

-Akkor felkelthetitek Mimit.

-Igen! De várj! Át kell öltöznöm és szólok Emilynek is!

-Oké. Enyém a fürdőszoba!

-Jó.

Bementem a konyhába. Szóltam Emilynek, hogy öltözzön fel. 10 perc múlva mindenki készen volt és ott álltunk Mimi szobája előtt.

-Emily, 3-ra nyiss be! –mondtam.

-Oké!

-1… 2… 3!

-Emily nyiss be! –mondta Eric.

-Ja, hogy 3-ra kell benyitni! Bocsi.

-Á! –mondtuk egyszerre. –Inkább majd benyitok én!

Kinyitottam az ajtót és egyszerre elordítottuk magunkat.

-BOLDOG SZÜLINAPOT MIMI!

-Köszönöm! Cukik vagytok!

-De gyere, ki van még pár meglepetésünk a számodra!

Kijöttünk a szobából és bementünk a konyhába.

-Hmm palacsinta. A kedvencem!

-Én csináltam! –mondta büszkén Emily.

-Ö… Köszönöm…

-Nézd ezt a tortát meg én sütöttem! –mutattam rá a tortára.  

-Hmm köszönöm! Nagyon-nagyon cukik vagytok!

-És láttad a nappalit? –kérdezte Eric.

-Igen! Nagyon szép és kék!

-Én díszítettem fel! –mondta büszkén Eric.

-Ügyes vagy. De most már hagy egyek!

Megette a palacsintát, amiből mindenki kapott fejenként egy-egy darabot.

-Hmm Emily, ahhoz képest, hogy te sütötted, nagyon finom!

-Köszi! –mondta büszkén Emily. –De most már vágjuk fel a tortát!

Ahogy Mimi elkezdte vágni a tortát, Rooni berontott a házba.

-Hé! Buli van oszt nem hívtatok meg? –kérdezte belépve a konyhába.

-Úristen! –ijedt meg Emily. –Ő meg ki?

-Ő a bunkó bátyám, Rooni.

-Én is szeretlek öcsi!

-Mit keresel itt?

-Há’ jöttem a buliba!

-De ez csak szűk családi buli!

-Akkor te mit keresel itt?

-Mert lehet, hogy nem sokára a család része lesz! –léptem Eric mellé.

-Igen! –puszilt meg Eric.

-Szóval menj el! –mondta Emily mérgesen.

-Hmm… Ki ez a szép kislyány?

-Őt most hagyjad! Húzzál haza! –ordította le Eric Roonit.

-Jó van má’ csak benéztem. De akkor lépek csá! És hello szépség! –kacsintott Emilyre.

-Emily, bocsi a bátyám nevében is!

-Semmi baj. De jöjjön az ajándékozás!

Odaadtuk az ajándékokat aztán kicsit táncoltunk és elmentünk aludni. Elalvás előtt Ericcel megnéztük a Titanicot.