60 fejezet

Az esküvő

Hajnalban énekszóra keltem.

-At the break of dawn. –énekelt Eric.

-Eric! Hány óra? Aludni akarok!

-Kicsim, muszáj felkelned még készülnöd kell!

-Á. Jó.

Nagy nehezen kimásztam az ágyból. Megnéztem az órát hajnali 5 volt.

-Úristen Eric el fogok készülni? –ijedtem meg.

-Ha most elkezdesz készülődni, akkor igen! –csókolt meg.

-Igazad van! Rohanok, az esküvőn találkozunk! Pontosan 2 órára gyere!

-Nyugi én nem fogok késni, max te!

-Haha! Na szia! –csókoltam meg

Elindultam Emilyékhez. Kopogtam az ajtón, amikor az hirtelen kinyílt.

-Szia Sziszi! Emilyék már várnak! –mondta Zayn és elindultak Liammel a házunk felé.

-Oké. Srácok! -kiabáltam utánuk. –Pontosan 2 órára gyertek a templomba! Ne késsetek!

-Nyugi nem fogunk! –mondta Zayn és bementek a házba.

-Sziasztok! –mentem be.

-Na végre, hogy itt vagy! –mondta Emily és behúzott a szobájukba. –Bocsi a kupiért!

-Nem baj.

-Ülj le ide! –hozott be Mimi egy széket a konyhából.

-Oké.

-Na szóval, hogy legyen a haja?

-Egy kicsit göndörítsük be!

-Ne! Inkább fonjuk be! –vágta rá Mimi.

-Lányok! –vágtam közbe. –Nem inkább engem kéne megkérdezni, hogy milyen hajat akarok?

-De! Milyen hajat akarsz?

-Hmm… Legyen begöndörítve!

-Haha mondtam!

-Jól van. Na szóval menj el fürdeni! Mi addig összeszedjük a ruhádat meg mindenedet.

-Oké.

Bementem a fürdőbe és 40 perc alatt el is készültem.

-Itt vagyok!

-Oké! Mimi szárítsd meg a haját!

-Oké.

Gyorsan megszárították a hajam utána Emily neki kezdett a göndörítésnek.

-Na kész is vagy! Mimi a sminket!

-Máris!

Mimi kihúzta a szemem, kent egy kis pirosítót az arcomra és halvány rózsaszín színű rúzst kent az a számra.

-Kész, nézd meg magad!

-Úristen lányok ez gyönyörű lett! –öleltem meg őket.

-Ugyan már nincs mit!

-Oké félig kész vagyunk, hívom az éttermet, hogy felírták-e, hogy lefoglaltuk az éttermet.

-Oké!

Emily felhívta az éttermet hála az égnek meg volt a foglalásunk.

-Na akkor még pár dolgot el kell intéznem! –mondta Emily és lement a földszintre.

-Tisztára mint egy esküvő szervező! –nevettünk Mimivel.

-Úristen! Á! Betörő! –hallottuk Emily sikítását.

-Megnézem nyugi! –mondta Mimi.

Mimi leszaladt a földszintre.

Emily szemszöge

-Bocsi, hogy rád ijesztettem! –mondta Zayn.

-Nem baj! –csókoltam meg. –De mégis mit keresel itt?

-Mi volt ez a sikítás Emily? –szaladt le hozzánk Mimi.

-Csak Zayn!

-Ja jó. De akkor én visszamegyek! De aztán gyere vissza te is gyorsan, még készülődnünk kell!

-Oké egy perc!

-Ok. –mondta Mimi és visszaszaladt Sziszihez.

-Na szóval mit keresel itt? –kérdeztem Zayntől mérgesen.

-Bocsi csak átjöttem 1-2 dologért!

-Ja okés! De én megyek, ti meg nehogy késsetek!

-Nyugi nem fogunk!

-Akkor oké! Na de rohanok, szia! –csókoltam meg.

-Szia!

Felrohantam a lányokhoz és mondtam, hogy csak Zayn volt az és folytattuk a készülődést.

Eközben a fiúk /Eric szemszöge/

-Na kezdjünk el készülődni! –mondta Zayn.

-Srácok, biztos hozzá menjek?

-Ne hogy azt mondd, hogy meggondoltad magadat?! –akadt ki Liam.

-Hát nem, csak…

-Na jó most fejezd ezt be Eric! Tudod mi tenne most boldoggá téged? –kacsintott rám Zayn.

-Mi? –kérdeztem ijedten.

-Egy perc! –mondta és elszaladt.

Zayn szemszöge

Gyorsan kivettem a piát a hűtőből és visszarohantam Ericékhez.

-Srácok! Nézzétek meg mit hoztam! –mentem be az ajtón.

-Ugye nem?! Az ott Vodka? –lepődött meg Eric.

-Igen! Na ki kér?                                                         

-Én! –vágták rá egyszerre.

-Eric van narancslevetek?

-Igen!

Berohantunk a konyhába és 5 perc alatt el is fogyasztottuk a piát.

-Na srácok készülődjünk! –mondta Eric.

-Oké!

Pár óra múlva /Sziszi szemszöge/

-Sziszi! Kész vagy? –dörömbölt a fürdőszobaajtón Emily.

-Igen! –jöttem ki az ajtón. –Na szép vagyok?

-Gyönyörű! –vágta rá Mimi.

-Igen! Na de mennyünk.

-Lányok, azt hiszem, mégsem állok készen rá!

-Hogy mi? –akadt ki Mimi.

-Te hülye vagy?!

-Nem de…

-Semmi de! Már mindent leszerveztem fel vagyok öltözve ebbe a szép ruhába! Meg lesz tartva az esküvő!

-Jó, de mi van ha Eric se akarja ezt az egészet?

-Basszus Sziszi fejezd már be! –vágott arcon Emily.

-Áú!

-Bocsi de kellett!

-Igen igazad van! Készen állok, mehetünk!

-Ez a beszéd! Irány a templom!

-Basszus, lányok! 13. 58 van! –mondta Mimi ijedten.                               

-Hogy mi? Gyertek gyorsan a limuzinhoz! –mondta Emily.

Eközben a fiúk /Eric szemszöge/

-Húh, na srácok, hogy nézek ki? –jöttem ki a fürdőszobából.

-Hát most legyek őszinte vagy kedves? –kérdezte Zayn.                            

-De rendes vagy! –mondtam és megütöttem Zayn felsőkarját.  

-Áú!

-Megérdemelted!

-Háh köszi!

-Basszus, srácok! 13. 59 van! –mondta Liam ijedten.

-Mennyi? –akadt ki Zayn. –Srácok indulás!

-Basszus nem tudom hol a cipőm! –mondtam és elkezdtem keresni a cipőmet.

-Hogy mi?! Basszus! Gyere Liam segítsünk megkeresni ennek a szerencsétlennek a cipőjét!

-Köszi Zayn! –mondtam unottan.

A templomban /Emily szemszöge/

-Oké lányok, csak 5 percet késtünk az semmi ugye?! –kérdeztem ijedten.

-Nyugi! Na Sziszi mi befutunk és megnézzük Ericék itt vannak-e, de van egy olyan sejtésem, hogy nincsenek!- mondta Sziszi.                              

-Oké! Én addig leülök arra a padra!

Befutottunk Mimivel a templomba. Minden szem ránk szegeződött. Mi csak zavarunkban mindenkinek integettünk. Meglepetésünkre nem voltak még itt a fiúk.

-Ö… Jó napot kívánok mindenkinek! Sziasztok! Üdvözlök mindenkit! –beszéltem bele a mikrofonba idegesen. –Látom Ericék még nem, jöttek meg! De nyugalom Sziszi már itt van! Éljen! Ericék is itt lesznek egy pár percen belül! Addig is kinek lenne kedve egy kis énekléshez?

Síri csönd volt mindenki furcsán nézte a szerencsétlenkedésemet.

-Haha! –nevettem zavaromban. –Szóval akkor énekeljük a, ha jó a kedved üsd a tenyered! Ha jó a kedved fogd meg a füled! Ha köztünk vagy és jó a kedved másoknak is mutasd ezt meg, ha jó a kedved üsd a tenyered!

Ekkor befutott Zayn.

-Hello mindenki! –vette el tőlem a mikrofont. –A vőlegény is megérkezett! Perceken belül kezdetét veszi az esküvő! Ez az!

-Hú éljen! –ordította be Alex.                                                                

-Zayn mit műveltetek ennyi ideig? –suttogtam.

-Bocsi csak az a szerencsétlen elrakta a cipőjét és csak most találtuk meg.

-Jaj istenem!

Ekkor Eric futott be a templomba.

-Elnézést a késésért! Megkérem drága apósomat, Mr. Johnson-t, hogy fáradjon ki. Sziszi ott várja önt a templom előtt.

-Rendben!

Intettem az orgonistának, hogy kezdje el játszani az esküvői zenét.

Eric szemszöge

Ott álltam és vártam Sziszit. Ekkor kinyílt az ajtó és belépett rajta Mr. Johnson és az én drága mennyasszonyom. Elkezdtem izgulni. A rosszul lét kerülgetett.

-Eric most már nincs visszaút! –mondta a lelkiismeretem.

Hányingerem lett. Majdnem leszédültem a lépcsőről, ha Zayn nem fog meg. Ránéztem egy köszönöm pillantással. Ő csak hátba vert. Ekkor odaért mellém Sziszi. Mr. Johnson rám mosolygott és odaadta Sziszi kezét az én kezembe.                                

-Azért gyűltünk ma itt össze ezen a szent napon, hogy Eric Khaled Saadet és Sziszi Johnson-t egymáshoz adjam. Ha valaki ellenzi az szóljon most, vagy hallgasson örökre! –beszélt a pap a mikrofonba.

Síri csönd lett az egész templomban. Ekkor hirtelen kinyílt az ajtó és belépett rajta Reeco.

-Reeco?! –néztünk össze Sziszivel.

A násznép nem értett semmit, csak csodálkozva méregették Reecot és összesugdolóztak.

-Reeco mégis mit keresel itt? –húztam magamhoz Sziszit.

-Én ellenzem, hogy te ma összeházasodj Sziszivel!

-Már bocs, de én össze fogok házasodni Ericcel! És téged nem hívott meg senki szóval el lehet menni!

-Mindig is szerettem, hogy ilyen harcias vagy. De ma csak velem házasodhatsz össze!

-Nem hinném! –mondta unottan Sziszi. –Kérem, folytassa!

-Nem kellet, volna! –mondta Reeco és elővett egy pisztolyt.

-Úristen fegyver van nála! –ordította el magát Emily.

-Jó meglátás csajszi! Mindenki le a földre most!

-De a ruhám! –kezdett el hisztizni Sziszi!

-Csönd! Azt mondtam, hogy leguggolsz! És maguk is! –szegezte a fegyverét a násznépre.

Az egész templom ijedten guggolt le a földre.

-Sziszi gyere velem! –húzta fel a földről Sziszit.

-Áú hagyjál!

-Őt hagyd békén! –álltam fel.

-És ha nem? Most ha még egyszer valaki megszólal, lelövöm Sziszit!

-Nem tennéd meg! –mondtam.

-Igazán? –kérdezte Reeco és Sziszi fejéhez, nyomta a kibiztosított fegyvert.

Megijedtem és inkább visszaguggoltam a földre.

-Na azért! –mondta és kihúzta magával Sziszit a templomból.

Sziszi szemszöge

-Azt hittem meghaltál!

-Hát bocsi, de nincs akkora szerencséd!

-Sajnos. –mondtam gúnyosan. –És mégis hová viszel?

-Majd meglátod! –mondta és beültetett a kocsijába.

Eric szemszöge

Odamentem Mr. Johsonhoz és megfogtam a zakóját.                                  

-Maga volt? Megint maga bérelte fel Reecot?

-Nem! Esküszöm, hogy nem én voltam!

-Eric hagyjad! –próbált elhúzni Emily.

-Oké! De hol lehet most Sziszi és mit fog vele csinálni?!

-Nem tudom. De nyugi szereti őt, szóval bántani tuti nem fogja!

-Remélem!

-Nyugi! –ölelt meg Emily. –Hívjuk fel a rendőrséget!

-Oké!

Sziszi szemszöge

-Hova viszel?! Hagyj engem békén!
 -Kussoljál már, mert mindjárt lelőlek! –fenyegetett.
 -Úgyse mernéd!
-Azt hiszed? -mondta, és rám szegezte a pisztolyt. –Igazad van, nem merem! -mondta és elrakta a pisztolyt.

-És akkor mégis miért raboltál el?
-Nem bírnám azt végig nézni, ahogy feleségül mész Erichez és nem hozzám!- síri csönd lett a kocsiban. Reeco tovább vezetett az úti cél felé.

-De Reeco, ha igazán szeretnél, akkor engednéd ,hogy összeházasodjak és boldog legyek!
-Tudom, de akkor is! Eric mindent megkapott, amit én szerettem volna hírnév, pénz és persze téged!

Csend lett megint. Reeco félre állt és leállította a kocsit.
- Miért álltunk meg?
- Nem tudnám nézni, ahogy szenvedsz!
- Ezt hogy érted?
- Tudom, hogy te már nem érzel irántam semmit! Megpróbálok én is túllépni rajtad, nehéz lesz, de megpróbálom! Csak még egy búcsúölelést kérek és visszaviszlek a templomba!

-Reeco! Nem is tudod milyen sokat jelent ez nekem! -öleltem meg. -Ne félj, egy napon te is találsz egy gyönyörű lányt, aki érted van oda!

-Hát remélem! De irány a templom!

A templomban /Eric szemszöge/
-Emily, mit mondott a rendőrség? Megtalálták már őket? -ültem könnyes szemekkel a lépcsőn.

-Eric sajnálom! -ölelt meg Emily.
-Ezt hogy érted? Ugye nem lett semmi baja?
-Nyugi biztos jól van! Csak a rendőrség még nem találta meg őket!
-Ne, ezt nem hiszem el! -akadtam ki. -Bárhol lehetnek! Megyek és megkeresem őket! -álltam fel dühben forgó szemekkel.
-Eric ne menj! -fogta meg a kezem Emily.

-Emily hagyj! -mondtam és elindultam az ijedt násznép között a templom ajtóhoz. Ahogy mentem ki, hirtelen kinyílt az ajtó, amin Sziszi és Reeco jöttek be.
-Sziszi úristen jól vagy? -öleltem magamhoz. -Ugye nem tettél vele semmi rosszat?!
-Eric nyugi! Reeco csak sok boldogságot kíván nekünk! És megváltozott. Ugye Ree?
-Igen! Eric gratulálok a csodálatos menyasszonyodhoz! -fogott velem kezet.
-Köszönöm!
-De én akkor megyek is! Éljen az ifjú pár! -indult el Reeco a kocsijához.
-Várj! Nem akarsz itt maradni? -kérdeztem tőle.
-Ha nem zavarok!
-Ugyan haver! Na gyere, ülj le valahova!
-Kösz Tesó!

Nagy nehezen leült a násznép és az esküvő folytatódott.

-Eric Khaled Saade elveszed feleségül ez itt megjelent Sziszi Johnsont?
-Igen!
-Fogadod, hogy vele leszel jóban, rosszban, békességben, betegségben?
-Igen!
-És te Sziszi Johnson elveszed férjül az itt megjelent Eric Khaled Saadet?
-Igen! -mosolygott rám Sziszi.
-Fogadod, hogy vele leszel jóban, rosszban, békességben, betegségben?
-Igen!
-Ezennel férj és feleségnek nyilvánítalak benneteket! Kérem, csókolja meg a menyasszonyt!
Megcsókoltam Sziszit és az egész násznép örvendezve tapsolt.
-Éljen az ifjú pár! -ordította Zayn.
-Igen éljen! -helyeselt Emily.
Rámosolyogtunk az emberekre. Néhány fotós készített rólunk képet, aztán kézen fogva kisétáltunk a templomból, ahol elkezdtek dobálni ránk virágszirmokat és rizst. Közben pedig kiabálták, hogy éljen az ifjú pár! Még Reeco is ott volt a dobálók között.