33. fejezet

A buli 

Sziszi szemszöge

Reggel Eric csókjaira ébredtem.

-Jó reggelt Hercegnőm!

-Neked is.- töröltem ki az álmot a szememből.

-Tudod, hogy mennyi az idő?

-Nem.

-Délután 5.

-Akkor nem megyünk el valahova Emilyékkel?

-De.

Felöltöztünk, lementünk Mimiékhez.

-Szia, nem jöttök velünk bulizni?- kérdeztem.

-Bocsi, mi nem érünk rá. –mondta Mimi.

-De mi igen.- vágta rá Emily.

A clubban

Bementünk és a Ruma Dai szólt.

-Gyertek, üljünk le.- mondta Eric.

-Oké. Foglaltunk egy asztalt. A srácok elmentek piát hozni.

-Eric, nem lesz sok? –kérdeztem, miután a harmadik redbull-vodkáját tolta le.

-Nem, még józan vagyok. Mindjárt jövök.

Eric szemszöge

Amikor visszatértem, Sziszi nem volt ott, ezért kimentem és láttam, hogy egy részeg alakkal küzd.

-Hagyd békén a hölgyet! –ütögettem meg a pasas vállát.

-Mert ha nem, mi lesz? De látom, hogy erősebb vagy ezért békén hagyom.

-Köszönöm.- öleltem magamhoz Sziszit.

Emily szemszöge

Zayn amíg nem volt ott, egy piától bűzölgő pasas kezdett macerálni.

-Hagyjon már békén, nekem barátom van!

-Hé, hagyd a csajt! –kiáltott rá Zayn.

-Hogy ma az összes szépség foglalt.- kacsintott rám.

-TŰNJÉL EL A BÜDÖS FRANCBA!!- üvöltötte Zayn.

Eric és Zayn szemszöge

Miután lenyomtunk Ericcel pár üveg piát, már mi is eléggé be voltunk állva.

-Zayn nézd, a pasi már megint Emilyn és Sziszin van.- mondta Eric.

-Elintézzük?

-Intézzük. –pacsiztunk össze.

-Hé haver, szállj le róluk. –ütötte állon Eric.

-Nem nagyon. –ütött vissza.

-Na keménykedj! Gyerünk! -pattogott Zayn.

-Sziszi, rossz érzésem van. –súgta oda Emily Sziszinek.

Amíg a csajok nem figyeltek, Eric a földön kötött ki.

-Eric gyerünk, kelj föl! Kérlek basszus.

-Na, megijedtél? –nyitotta ki a szemét.

-De hülye vagy. Menjük haza4 –ütötte meg Sziszi Eric oldalát.

-Nem!

-Már megint kórházban akarsz kikötni?! A szerencsével ne játsszál, baszd meg! Akkor ott a súlyos sérülések ellenére szerencséd volt, de ha még egyszer megtörténik, lehet, hogy elveszítelek. Azt nem bírnám ki. –Sziszi próbált Eric lelkére hatni, mivel a részegségtől az agyára nem lehetett.

-Jó menjünk!

Emily rám nézett és megértettem, felkeltem és mentem.

Másnap reggel

/Eric szemszöge/

Amikor felkeltem, Sziszi nem volt az ágyban.

-Sziszi?

-Itt vagyok. –jött a válasz a konyhából.

-Jó reggelt szívem!

-Neked is!–mondta vigyorogva.

-Miért mosolyogsz? Ugye nem az, amire gondolok?

-Mert előtted keltem fel. Nem. Nyugi, semmi olyat nem csináltunk.

-Huh. –fújtam ki a levegőt.

-Ekkora meg könnyebbülés, hogy nem?

-Nem szerettem volna bármi kárt is tenni benned.

-Ja, akkor meg van értve a nemes válasz. Hogy vagy?

-Egészen jól csak szédülök, meg majd szétreped a fejem.

-Szegénykém.

-Megyek, lefürdök.

-Oks, menjél Eric.

Miután kész lettem, a nap hátra lévő részét együtt töltöttük filmnézéssel, kajáltunk és fagyit is ettünk.