18. fejezet

Emily szülinapja

Ma van a szülinapom-pom-pom-poropom!- keltem fel boldogan.

Odaálltam a tükör elé és kipróbáltam, hogy legyen a hajam. A hajpánt mellett döntöttem. Gyorsan megfésülködtem és felöltöztem. Utána kimentem a nappaliba. Mikor kiléptem a szobaajtón, láttam hogy az egész nappali fel van díszítve rózsaszín szalagokkal és masnikkal.

-BOLDOG SZÜLINAPOT EMILY! -kiáltotta Sziszi, Eric és Mimi, akik éppen a kanapé mögül bújtak elő.

-Úristen! Köszönöm, szeretlek titeket!

-Úristen, Emily te sírsz?- kérdezte Sziszi.

-Nem tudom.

Mindenki elkezdett nevetni.

-Emily, ez a tiéd. -adta át Mimi az ajándékot.

Gyorsan kibontottam.

-Mimi. Úristen köszönöm! Ez gyönyörű!- öleltem meg. 

-Szívesen!

Egy gyönyörű szép habos-babos rózsaszín ruhát kaptam tőle és egy gyémánt nyakláncot egy rózsaszín gyémánttal a közepén.

-Ez meg itt a mi ajándékunk!- mondta Sziszi és Eric egyszerre. -Boldog szülinapot még egyszer!

Elvettem tőlük az ajándékot. Gyorsan kinyitottam és egy One Directionos V.I.P koncertjegy volt benne. És egy olyan pulcsi, mint amilyen Zaynnek van.

-Úristen! Köszönöm-köszönöm! Imádlak titeket!- öleltem meg Ericet és Sziszit.

-Nagyon szívesen! És gyere, sütöttünk neked valamit.

Bementem a konyhába és egy orosz krém torta fogadott a következő felirattal: Boldog Szülinapot Emily! És még volt rajta egy Zayn Malikos marcipán figura is.

-Úristen! Zayn Malik!- kezdtem el boldogan ugrálni. -Hol szereztétek?

-Hát vagy 6 cukrászdában voltunk mire végre megtaláltuk.- mondta Sziszi.

-Úristen! Köszi-köszi! Szeretlek! -öleltem meg. -De most már együnk.

Mindenki evett a tortából fejenként 2szeletet. Én nem akartam megenni a Zayn marcipánt ezért ráraktam egy tányérra és majd, ha megyek a koncertre odaadom neki ajándékba. Miután megettük a tortát, rendeltünk pizzát és a délutánt filmezéssel töltöttük. Este pedig Erices számokra buliztunk. Aztán 10kor mindenki elment aludni.

MÁSNAP REGGEL

-Úristen! Ma van a nagy nap! Este megyek a One Direction koncertre! -keltem fel boldogan.

A reggel gyorsan eltelt. Aztán a koncert előtt 3órával elkezdtem készülődni. Gyorsan elszaladtam fürdeni. Utána pedig felvettem egy fekete cicanacit és egy pólót, meg azt a pulcsit, amit Szisziéktől kaptam. A hajamat kiengedve hagytam aztán elindultam elköszönni a többiektől.

-Na, sziasztok, én megyek!

-Hé! Hallod, nehogy már busszal menjél! Majd Ericcel elviszünk téged!

-Hát, ha nektek nem baj...

-De hogy baj! Ugye Eric?

-Persze, szívesen beviszem őt!

-Rendben akkor indulhatunk!- mondtam.

-Hé!- jött ki Mimi a szobájából. -Akkor már engem is vigyetek!

-Oké, na indulás!

15perc múlva már ott is voltunk a clubban.

-Na, sziasztok! Este is hívhatlak titeket, ha értem kell jönnötök?

-Persze!- mondta Sziszi.

-Oké köszi! De én megyek.- csuktam be a kocsiajtót és elindultam a club bejárata felé.

-Emily ezt itt hagytad!- futott utánam Mimi a jeggyel.

-Úristen! Köszi.

-Öm... Be tudnál juttatni?

-Hát... Megpróbállak!

Odamentünk a biztonsági őrhöz, közben Szisziék hazamentek.

-Jó estét! Itt a jegyünk!- adtam át a jegyet az őrnek.

-Hát, de ez csak egy személyre szól.

-Nem... Mert hát tudja... Úristen nézze az ott nem Eric Saade?

-Mi hol?

-Mimi futás!- kiáltottam.

Gyorsan befutottunk a clubba.

-Húh. Oké bent vagyunk.

-Igen!- mondta Mimi. -De nézd, ott az őr.

-Úristen! Gyorsan futás erre! -húztam be magammal az egyik öltözőbe.

Bezártuk az ajtót, utána megfordultunk és csodálatos látvány fogadott minket. A One Direction állt előttünk félmeztelenül.

-Sziasztok!- köszönt Harry. -Hát ti?

-Hát...Öm az úgy volt…- kezdtem a magyarázást.

-Úristen! Liam!- futott oda Mimi Liamhez.

-Szia. Te ki vagy?

-Mimi vagyok a legnagyobb rajongód!

-Wáó tényleg?

-Igen!

-És te ki vagy?- kérdezte tőlem Zayn.

-Úristen Zayn!- futottam oda hozzá. -Emily vagyok. Úristen megölelhetlek?

-Persze!- ölelt meg engem Zayn.

-Úristen egy álmom vált valóra.

-Tényleg?- mosolygott rám.

-Igen!- öleltem át még egyszer.

Aztán ott maradtunk az öltözőbe. Elmeséltük hogy kerültünk ide, meg minden. Aztán bejött a rendező, hogy 5perc múlva kezdődik az előadás. A fiúk elkezdtek kiszaladni az öltözőből. Zayn visszafordult és odajött hozzám.

-Szóval, tegnap volt a szülinapod?- kérdezte mosolyogva.

-Igen.

-Rendben! Amúgy nagyon tetszik a pulcsid!- mondta és ő is elfutott a fiúk után.

Mimivel gyorsan beálltunk a helyünkre, ahova a jegyem szólt.

-Mimi!

-Mi van?

-Nem adtam oda Zaynnek a marcipán figurát!

-Hát sajnálom... De nézd, kezdődik!

-Hello mindenki! Felkészültetek a ma esti őrült nagy bulira?- kérdezte Harry.

-IGEN! -kiáltották a lányok.

-Akkor kezdjük.

-Állj! -kiáltotta Zayn. -Mielőtt elkezdenénk, elénekeljük Emily Richmondnak a boldog születésnapot című számot, mivel tegnap lett 18 éves!

Ekkor hirtelen a reflektorok rám világítottak. Én zavaromban mosolyogtam és integettem mindenkinek. Zayn ott állt a színpadon és kinyújtotta felém a kezét, rámmosolygott.

-Pszt... Emily!- súgta Mimi. -Azt akarja, hogy menjél fel a színpadra!

Elindultam a színpadra. Mikor odaértem, Zayn leugrott a színpadról és a kezében vitt fel. Elénekelték a boldog születésnapot. Utána fennt maradhattam és Zayn egész végig fogta a kezemet. Egy álmom vált valóra. Aztán amikor vége lett a koncertnek, számot cseréltünk mi is és Mimiék is. Utána hazatelefonáltam Szisziéknek, akik 15percen belül ott is voltak. Elmeséltem nekik, hogy mi történt. Mikor hazaértünk és mentem volna aludni, valaki felhívott ismeretlen számról.

-Halló.

-Szia Emily. Zayn vagyok. Csak tudni szerettem volna, hogy jó számot adtál-e meg.

Aztán hajnali 3-ig beszéltünk telefonon. Utána pedig lefeküdtem aludni.

-Emily! –próbálta meg felkelteni Mimi. –Hahó! Emily a telefonod!

-Mi van? -kelt fel nagy nehezen.

-A telefonod! Csörög! Nem tudok aludni!

-Ja!

Felvette a telefont és kiderült, hogy Zayn kereste. Megbeszélték, hogy délután 3-kor találkoznak a Schlossberger-i kastélyban.

E közben Mi

-Eric, jó reggelt!–bújtam oda hozzá.

-Sziszi, édesem neked is! -csókolt meg. -Mit akarsz ma csinálni?

 -Aludni! –mondtam és átfordultam a másik oldalamra.

Ekkor Eric elkezdett csikizni.

-Eric! Ne jaaj! -nevettem.

-Na, felkelsz vagy folytassam?

-Jaj! Hagyjál már! –ütöttem meg a kezét.

-Te akartad! –mondta és felemelt és magához húzott. Utána gyorsan felállt és felemelt, kivitt a fürdőszobába és lerakott a mosdóra.

-Eric, mit akarsz csinálni?

-Majd mindjárt meglátod! –kacsintott rám és lelocsolt egy pohár vízzel.

-Eric! –sikítottam fel.

-Na, most már végre felkelsz?

-Igen! De tiszta víz lettem!

-Hát akkor, muszáj levetkőznöd. –mondta rossz fiús arccal.

-Igen! Szóval menj ki! –próbáltam meg kitolni az ajtón.

-De én szeretnék itt lenni.

-Eric, kifelé gyerünk!- mondtam miközben nyitottam az ajtót.

-Jaj de lécci, Sziszi hisz akarlak.

-De én most nem vagyok olyan… hogy is fogalmazzak, kedvben.

Megfogott és betett a zuhanyzóba, ránk húzta az ajtót, a falnak támasztott. Lassan lehúzta a melltartóm pántját és kikapcsolta. Én a trikójától szabadítottam meg és a nadrágját kezdtem gombolni, amikor lépteket hallottunk.

-Úristen! Ki lehet az?- bújtam Erichez.

-Nem tudom, de maradj csöndben!

-Sziszi, Eric, hol vagytok?- kérdezte Emily.

-Ez Emily!- néztem Ericre.

-Igen ő!

Emily pont ránk nyitott.

-Sziasztok, szóval itt bujkáltok.- nevetett. Ericet gyorsan visszarántottam magamhoz.

-Mit keresel itt?- kérdeztem.

-Zayn elhívott a Schlossberger-i kastélyba. Eljönnétek velünk?

-Igen, nincs más dolgunk úgy se.

-Ja, amúgy bocsi hogy megzavartalak titeket.

-Nem gond.- mondta Eric.

-2: 45kor Eric kocsijánál tali.

-Igen. Csáó!

Elment, Folytattuk, amit elkezdtünk, de Ericnek megszólalt a telefonja egy olyan számmal, amit még a CRAZYvel együtt énekeltünk a DETERMINATE.

-Nem hiszem el, hogy pont most.- ő kiment én meg végre neki állhattam zuhanyozni.

Délután a kastélyban:

A kastély előtt találkoztunk Zaynnel és Liammel. 

-Sziasztok.- köszöntek a srácok.

-Csáó.

-Mimi, de jó téged látni.- mondta Liam és átölelte.

-Téged is.- mondta Mimi.

-Mehetünk a kastélyba?- kérdezte Zayn.

-Igen persze.- mondta Emily.

Az egyik sötét szobában voltunk, amikor egy nagy sikolyt hallottak és én meg Emily már nem voltunk ott.

-Sziszi, Emily… hol vagytok?- kezdtek minket keresni.

-Biztos csak hülyülnek.- mondta Mimi.

-Nem hiszem, Sziszi fél a sötétben.

-Ö… igazad van.- mondta Mimi.

-És Emilyt se abból a bizonyos keményfából faragták.

-Akkor elrabolták őket.- nézett fel az eddig csöndesen álló Liam.

-Ne hülyéskedj már! Ez egy kastély, nem ilyen horror ház.- vágta oldalba Zayn.

Eközben máshol

-Engedjen el minket! Kérem, félek a sötétben.- sikítoztam.

-Nyugodj már meg basszus. – mondta az illető. -Most itt maradtok egy darabig. –csukta be az ajtót.

-Eriiiiiic, Zayn, Liam, Mimi!!!!!!!!!!!!!!!! –vertük egyszerre Emilyvel az ajtót. –Segítség EMBEREEEEEK!!!!!!!!!!!!!!!

Mimiéknél

-Halljátok, ez nem Sziszi és Emily hangja? –kérdezte Zayn.

-Jaj, nyugi Zayn csak képzelődsz.

-Sziszit most kaphattam vissza és elveszítem. –ült le Eric.

-Hé, haver mert? –ült le mellé Zayn.

-Tudod, csúnyán összeverekedtem egy emberrel és 3 hétig kómában voltam. Sziszi végig mellettem volt és imádkozott, hogy gyógyuljak meg. Amikor kinyitottam a szemem, akkor első dolga az volt, hogy odajöjjön hozzám.

-Ó! Sajnálom.

-Gyerekek, ez tényleg Sziszi és Emily. Eric, Zayn, Liam, rúgjátok be ezt az ajtót. BUMM.- berúgták.

-Sziszi, Édesem annyira örülök hogy jól vagy.- ölelt magához.

-Én is örülök. Annyira féltem.

-Bátor voltál.

-Emily!!!!!!! –futott oda Zayn.

-Zayn, annyira ijesztő és iszonyat jó volt. -ugrott a nyakába.

-Mimi nagyon ügyes voltál.- ölelte át és adott Miminek egy puszit Liam.

-Köszönöm. –ölelt vissza.

-Nálad aludhatok?- kérdezte Liam.

-Igen. Sziszi hol alszotok?

-Lent. Mert? Csináljunk egy baráti partit?

-Oké.

Hazamentünk és a csajokhoz ment mindenki. Mi gyorsan felszaladtunk kajáért és piáért meg pár CD-ért.