Ébredés
-Eric Saade?
–jött ki az orvos.
-Igen.
-Sziszi felébredt. Bemehet hozzá.
-Köszönöm. –amikor beléptem, Sziszi felém fordította
a fejét.
-Szia! –köszönt nagyon halkan.
-Jaj! Szívem. –öleltem át. –Jól vagy?
-Aha.
-Te csaj, nagyon megijesztettél.
-Ne haragudj!
-Nem haragszom, csak nagyon megijedtem.
-Eric, lehet, hogy most nagyon utálni fogsz, és azt
kívánod, hogy bárcsak ne élnék. De láttam, hogy ki volt az!
-Ilyet soha se kívánnék. Ki volt?
-Molly.
-Elhiszem. Azt mondta, bármit megtenne, hogy
szakítsunk. Nem emlékszel?
-De igen.
-Bárcsak otthon lennél.
-Mert? Mit csinálnál?
-Tudod te azt.
-Nem, nem tudom.
-Mit mondtál Emilynek? Mi vagyok?
-Ja, hogy szex Isten.
-Akkor már tudod?
-Igen, asszem. –mosolygott rám édesen.
-Ne haragudj, mennem kell. Majd holnap jövök.
–csókoltam meg.
-Rendben. Sziaa.
Sziszi szemszöge
Most már nyugodtan alhatok, hiszen meggyógyulok, és
Eric is mellettem lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése