27. fejezet

Úton hazafelé

-Eric, fázom.- mert csak egy lógós felső és egy szaggatott cicanaci volt rajtam, egy vékony csizmával.

-Odaadom a pulcsim.- kezdett vetkőzni.

-Hülye vagy? Teljesen le vagy izzadva.

-Várjál, a kabátomon ülök, odaadom. Tessék!

-Köszönöm!- fúrtam a fejem Eric mellkasába.

Álmom

Az ágyon felkeltettem, de Eric nem volt sehol. Kint viháncolást hallottam, Ericet és Mollyt egymás karjaiban találtam.

-Sziszi, leszel a koszorús lány az esküvőmön? -kérdezte Molly.

-Molly, ki lesz a férjed?

-Én. -mondta büszkén Eric.- Na, leszel?

-Nem!

-Akkor intézd el!- mondta Molly. Eric eltűnt csak egy lövést hallottam és minden elsötétült. Erre felriadtam.

-Rosszat álmodtál?- éreztem, ahogy Eric az arcomat cirógatja.

-Igen.

-Mit?

-Azt hogy te és Molly. Feleségül akartad venni.

-Ez nagyon vicces.- nevetett.

-Nem, mert meg akartál ölni.- toltam el magamtól.

-Sziszi, sose bántanálak. Ez hülyeség. Nagyon szeretlek.- ölelt át.

-Tudom. Én is nagyon.

-Jobban vagy?

-Most már igen.

-Lezárom a kocsit és aludjunk. Holnap meg szerzünk benzint.

-Felhívom reggel Emilyéket.

-De miért nem most?

-Mert nincs térerő.

-Ja jó.

Lezárta a kocsit és egymás kezét fogva aludtunk el.