Lehet hülyeség?
Miközben kint vártam, Reeco megjelent.
-Mit képzelsz, hogy itt vagy? Nem tetted még eléggé
tönkre az életem?
-Sziszi, ö… csörög a telefonom.
-Menj, vedd fel!
Reeco szemszöge
-Igen, Mr. Johnson!
-Eric még él. Én halva akarom tudni.!
-Legközelebb nem éli túl.
-Ajánlom is!. –mire visszamentem Sziszi eltűnt.
Sziszi szemszöge
Egyedül ültem, mikor az orvos, aki Ericet műtötte
szólt, hogy menjek vele.
-Minden rendben? –kérdeztem aggódva.
-Igen. Jöjjön!. –bementünk. –Üljön le nyugodtan!
-El fog tűnni?
-Egy idő után igen. Kb. 10 perc múlva felkel.
-Rendben. –kiment az orvos. Én kiszaladtam abban a
pár percben és felhívtam Reecot.
-Mi van?
Keresed a veszélyt.
-Nem, fogadást ajánlok!
-Mondd!
-Ha én nyerek, eltűnsz, ha te nyersz, tiéd vagyok!
Táncverseny holnap 1-kor.
-Mh, jól hangzik.
-Remélem, meghalsz!
-Én meg azt, hogy az ágyamban leszel.
-Fulladj meg! –kinyomtam a telót, és visszamentem
Erichez, aki a plafont bámulta.
-Mi olyan érdekes? –kérdeztem, miközben leültem.
-Csak gondolkoztam és Deja Vu érzésem van.
-Mit érzel?
-Hogy hülyeséget csináltál?!
-Ö… igen.
-Mit?
-Reecoval fogadtam, ha nyerek békén hagy, ha ő nyer,
akkor az övé vagyok.
-Normális vagy?
-Azt nem tudod, hogy sérült és holnap lesz.
-Remélem, hogy igazad van! Nem akarlak elveszíteni.!
-Bízz bennem!
-Bízok.
-Amúgy hogy vagy?
-Még mindig fáj.
-Szegénykém. –pusziltam meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése